Azt biztos írtam már, h a kiscsaj már stabilan ül, de pár napja, ha ülve megfogjuk a kis kezeit, fel is áll, és még tesz is 2-3 lépést. És, mint mindig. közben röhög…

A sokkal szomorúbb hír, hogy meghalt a nagypapám. Szombaton. Pénteken lesz a temetés.

kibújt Annika 2. kis fogacskája.

nyaraltunk, babával először, jó volt, bár anyósom kicsinálta az idegrendszerem, fazekas mesternél vettem egy fedeles sütőtálat, gyönyörűt, mindig is szerettem volna egyet, drága volt, a párom, ahogy kipakolt a kocsiból összetörte, anélkül, h valaha hasznáni tudtam volna,na de csak egy tárgy, nem sirattam meg, de fájt a szívem érte…olyan helyeken jártm, ahol még soha, meseszép helyeken, most nem tudom leírni

nagyon fontos: AUGUSZTUS 15-ÉN KICSI ANNIKA DIMCSIKÉMNEK KINŐTT AZ ELSŐ FOGACSKÁJA, BAL OLDALON ALUL A METSZŐ

meleg van, pedig azt mondták, már nem lesz…

közben nézem folyamatosan az Olimpiát, ma a kajak-kenusok döntői vannak, az előbb elsírtam magam, amikor Kozmannék bronzérmesek lettek, tudom, gáz vagyok, de le se… Vajda Attila nyerte az első és eddig egyetlen aranyat Mo-nak, valami hihetetlen versenyzéssel…na Kozmannék is elképesztőek voltak, sehova nem számították magukata  döntőbe és 3. hely…a kajakos lányok négyesben ezüstösek lettek, de elég csalódottnak látszottak,pedig legtöbbünk életében semmiben nem jut el idáig, még a környéken sem tud a legjobb, vagy 10. legjobb lenni semmiben, nem hogy a világon…

tervezem Svédországot, izgatott vagyok, mégsem adjuk el a lakást, viszont tervezem az esküvőt is, már tudom, milyen ruhám lesz, ha tudom, majd megmutatom itt.  most ennyi, nincs idő, nincs kedv írni, nincs ihlet, csak a legfontosabbakat akarom leírni, amire emlékezni akarok…

már nem akarok gondolatokat, érzéseket leírni, nem látom értelmét, elég, ha a fejemben, szívemben ott vannak…csalódásaim nincsenek, így bánatom sem nagyon, azt sem tudom leírni…az örömeimet meg megélem…és megtartom magamnak és a szeretteimnek…bocsánat érte, tényleg…!

Ritkán írok, mert sosem jut rá elég idő és annyi mindent leírnék, így viszont nem írok le szinte semmit

Annyira most nem is érzem fontosnak, met egy olyan albumon gondolkodom, ami a 3 gyermekemről szól és emlék nekem. A két nagynak van ún Babanaplója, a kicsinek sajna nincs. Persze nem vagyunk még semmiről lemaradva, 6 hónapos a szépségem, egyelőre mindenre emlékszem, és megszámlálhatatlanul sok képem is van. Szóval a Családi naplóm tervezésén dolgozom, ha a gondolkodást munkának lehet nevezni )

Amúgy az egész nyári szünetem munkából áll, tele a hócsuka, nem kicsit. Vasárnap hajnal 5-kor viszont indulunk nyaralni. Ha ügyesek vagyunk, reggel 9-10 körül oda is érünk, ahova készülünk. Király lesz…legalábbis bízom benne. Mondjuk még sosem nyaraltam 6 hónapos gyerekkel, elég sok dologban korlátoz a koral. Pl nem fürödhet természetes vízben, de gyógyvízben sem, egyéb, hidegvizes medencében sem, meg amúgy sem akarom olyan vízbe vinni, ahol mások is fürdenek. Még én sem ülök vele egy kádba, nem hogy más, vadidegenekkel egy “kádba” egedjem. Tudom, klórozott a víz… ezzel együtt nem engedem be

Hosszabb időt a napon, de árnyékban sem tudunk tölteni, a szoptatás miatt egyébként is elég korlátozott ideig lehetünk közösségben. Na nem mintha nem szoptatnám meg teljes lelki nyugalommal a szabadban – volt már rá példa, nem egyszer -, de azért az mégsem ugyanolyan és az ember nyáron izzad, meg ha még meg is mártózom a tóban, akkor a melleim sem tiszták onnantól kezdve, stb.

Ki kell ezt találni nagyon. 12 nap programja… mnden nap úgy keltem fel, hogy na, ma megtervezem a nyaralást, de semmire nem jutottam. Elkezdtem tegnap, egy helyet kinéztem, ahova mindenképpen el akarok menni, de aztán ennyi. Gondolom várt a konyha, vagy valamelyik gyermekem. Ahogy most is. Délután majd írok pár dolgoról, aminek ezekhez kb semmi köze nincs.

Ja, Annát el akartam hívni moziba, hogy nézzük meg a Mamma mia-t, de láttam, hogy msn-en az volt kiírva személyes üzibe, tehát már látta Sosem jtunk el moziba. Talán, ha lefixálnánk egy napot augusztusban

Nagyon nagy vihar volt nálunk. Verte a jég az erkélyajtót és az ablakot. Iszonyatos szél is volt. Amikor lecsendesedett, anyu lesöpörte az erkélyről a jeget. Azt mondta, ennyi jeget életében nem látott – gondolom, nyáron.

A konyhában van egy szellőző, amin nagyon sok víz folyt be, nem is értem hogyan. Nem szokott, pedig volt már máskor is vihar.

Én féltem. Nálam jobban talán Áron félt, de nem nagyon mutatta, főleg, miután a kislányommal bevonultunk a fiú szobába azzal, hogy majd a férfiak vigyáznak a csaj csapatra, mire ő ezerrel helyeselt, hogy nyugodtan maradjunk ott, csinál helyet az ágyában Annikának

Persze apa szolgálatban, térerő/hálózat nincs, amikor van, ő akkor is ki van kapcsolva. Persze tudtam, hogy ki lesz, mert nagyon merült a telója, de azért bíztam abban, hogy látja, mekkora vihar van, bekapcsolja, mert tudja, hogy félek. Feltéve, hogy Budán is vihar van/volt. Ha van/volt, akkor most lehet dolga nem kevés. Hát ilyen a tűzoltó sors…

Írtam egy hete, h xar a hangulatom, meghíztam a várandósság alatt és utálom magamat miatta, stb. Hát jelentem, azóta úgymond életmódot váltottunk, család szinten és 1 hét alatt fogytam 4 kilót. Nem éhezem, csak éppen kizárólag annyi szénhidrátot veszek magamhoz, amennyi szükséges. Nem számolgatok kalóriákat, de szénhidrátot sem, csak éppen a megfelelő ételeket eszem, magyarán egészségesen táplálkozom. Lecseréltük a finomlisztet bio teljes kiörlésűre, na meg zabkorpára, zabpehelyre, ilyesmik. Nem eszünk cukrot sem, mégis eszünk saját gyártású édességeket. Pl a tejbegríz helyett tejbe zabkorpát eszünk, ami sokkal finomabb az eredetinél, és nem hízlal, sőt, ahogy a mellékelt ábra mutatja, fogyaszt is. Aszalt szilvával töltött pulykamellet eszünk, reszelt almás-szezámmagos-zabkorpával fedjük be, mindenféle salátákat keverünk össze (értsd: pl rucola, fejes, stb) és Lalám saját maga kreálta sovány salátaöntetével esszük, meg ilyesmik. Jól lakunk, néha túl jól… A salátát eddig utáltam, de ahogy a szerelmem öntetet készít és tálalja a salátát..mennyei!   (Csak erős idegzetűeknek: az emésztésem is rendbe jött 1 hét alatt )

Halkan jegyzem meg, hogy egészségesen táplálkozni méregdrága, szal nem a szegényeknek találták ki…persze, hogy mindenki fehérlisztet és olcsó tesco-s fehérkenyeret eszik, meg ilyesmik… egy fél kilós zabkorpa pl 600 ft :-\ Pár éve a barátnőmmel- na jó, 16 éve – ezeket az ún bio boltokban fillérekért osztogatták. Zabáltuk a puffasztott durumbúzát, bulátát, stb, cukormentes italokat ittunk, most meg, ha akarok venni egy aloé vera italt, ott hagyok az üzletben a 2 deciért 400 ft-ot és még cukrot is tettek bele, szal nem jó.. Nem tudom, hogy akarunk egészséges magyar embereket, ha nem tudják megfizetni az egészséges ételeket..na meg az orvost sem. ( Újabb halk megjegyzésem, hogy bár tudom, hogy ezért gondolatban sokan megköveznek, de én örültem volna egy több biztosítós rendszernek, mert mindenki profitálhatott volna belőle.  Jobb ellátás, stb…Persze az ingyenélők országában ezt nem lehet megvalósítani, pláne, ha a jogalkotó is gyenge, eltántorítható, csupán a hatalom=pénz miatt.  Újabb kövezés: nekem nem volt bajom a tandíj fizetéssel. Soha életemben nem vettem részt államilag támogatott felsőfokú képzésben, pedig megtehettem volna, de fizettem, hogy tanulhassak. Nem volt bajom a vizitdíjjal sem, bár azt jobban ki kellett volna dolgozni. A kórházi napidíj már súlyos dolog, azzal én sem értettem egyet. És ha az egészséges táplálkozás lehetetlenségéről beszélünk, akkor igazából valóban pénztárcagyilkos dolgok ezek, viszont lépés valamerre. Utálom az egy helyben topogást…lépjünk, mozduljunk már el valamerre, legfeljebb azt mondjuk majd, hogy ez nem jött be, de az is lehet, hogy bejön. A lényeg, hogy csináljunk már valamit… Persze ez a 10 millió ingyenélő országa, itt mindenki fejlődést akar látni, csak neki ne kelljen ezért semmit tennie. Ilyenkor hálás vagyok a sorsnak, hogy félig görög vagyok, így csak olcsón akarok élni, de nem ingyen Amúgy nagyon nem vagyok baloldali. Igazából semmilyen oldali vagyok. Azaz liberális gondolkodású vagyok, de ez nem jelenti azt, hogy SZDSZ fan..nagyon nem. Ez a magyar liberális párt annyira elgyengült, erőtlen, megalkuvó lett, hogy nem tudok melléjük állni. Pedig kiscsaj koromban az ifjúsági szervezetük alapító tagja voltam. Régen volt…az SZDSZ már nem ugyanaz, de inkább teljesen más… hogy mást ne mondjak. Befejeztem a politikai eszmefuttatásom, sorry )

Szóval hajrá egészséges életmód, amit amúgy a gyerekeim is díjaznak, bár Áron még nem szokta meg teljesen, ugyanakkor nagyon dicsekszik mindenkinek, hogy ő már egészségesen él Ma csináltam zabkorpa és teljes kiörlésű liszt keverékéből palacsintát. Áron szerint sokkal finomabb, mint az eredeti. Sztem nem Még dolgozom a recepten…

Ahogy Lali szülinapi fogyókúrás tortájával is lesz még munka. Igen, csütörtökön ő is betölti a 32. életévét Persze sokkal valószínűbb, hogy ő fogja megsütni a saját tortáját, mert hogy ehhez ő ért jobban. Azt nem tudom, mikor, mert hogy csütörtökön szolgálatban lesz, péntek reggel jön haza, és jobb lenne, ha tortával tudnánk fogadni, na de addig még majd jól kitaláljuk

Mondtam már, hogy holnap megyünk a Múzeumok éjszakájára? Ingyen…van tiszteletjegyünk. Hát igen, minket tisztelnek, fontos emberek vagyunk…

Megyek fürdeni, mert mocskos vagyok.  Brühühühü, ma egyedül alszom, mert szerelmem tüzet olt

Na jó ez csak félig igaz: szolgálatban van, és a -holnap lesz 5 hónapos- pici lányom velem alszik, bibibííííí…

Nacsóóóók…annak a 3 embernek, akinek megmondtam, hol írok blogot

Ja, amúgy ellenőriztem és tényleg fasza ez a beállítás  a kereső robotok tiltásra, mert hogy még a blogom nevét/címét beírva se dobott ki a google semmit, aminek a bloghoz köze lenne. Nagyon kiráááály! Nem olvasnak elvetemült idióták, mint a freeblogon, ahol már minden jött-ment írogatott valami “bölcsességet” kommentbe, persze a kedves barátaim is, de ők ki is linkeltek a saját blogjukra, ami miatt mégtöbb elmebeteg talált rám, így aztán most még a kedves barátaim sem olvashatnak, leszámítva kettőt, na meg egy kedves ismerősömet..  Elvégre az ember nem azért ír blogot, hogy aztán elolvasva a buksiját simogassák, hogy istenem de überfasza csaj, és milyen überfasza blogja van, és mélyenszántó gondolatai, nemde?(Aki azért ír, sztem gondolkodjon el az élete értelmén )

Na, tényleg büdi vagyok sztem, szal vár a kád !!!

Meghíztam, ez az igazság. És a szoptatás sem javít sokat a helyzeten, mert nem fogyózhatok, ahogy szoktam, nem tudok edzeni járni, amúgy sincs igazán semmire időm, miközben van egy csomó időm, ami alatt semmi nem tudok elintézni. Le akarok fogyni, mert ezzel a pocakkal ki nem merek menni a lakásból se. Utálom magam. Közben nem tudom, mit tehetnék, mert a szoptatás fontos, sokkal fontosabb, mint az, hogy lefogyjak, de közben az is fontos, hogy csinos legyek – nekem legalábbis fontos, és sztem a páromnak is, bár azt mondja, hassal, vagy anélkül, a szerelmén ez nem változtat, ahogy én jól érzem magam, úgy jó neki is, ugyanakkor nyilván szebb lennék a poci nélkül, de… na mindegy, kezdek elkeseredni. Nem, már el vagyok keseredve! 3 napja próbálok szénhidrát mentesen kajálni, de ez sem jó. A sok fehérje leterheli a gyomrom, legszívesebben nem ennék semmit, vagy csak csokit ennék.  Jó, mi? :-\

Nincs ötletem. Igazi fogyókúra kilőve, izzasztó sportok kilőve (mellesleg sztem minden sport izzaszt, ha jól csinálja az ember), hócipőm tele, hasam nagy, faszkivan. Mára ennyi.

Sok minden történt és történik itt folyamatosan, éppen ezért írni se nagyon van időm. Mégis pár dolog gyorsan:

 Zsolti 13 éves lett, Áron is betöltötte a 9-et, Annánk pedig a 4 hónapot. Lali mindenből levizsgázott, kiváló lett, rajta kívül még 3-an mondhatják el magukról ugyanezt. Büszkék vagyunk rá nagyon!

Áron a szülinapján ment életében először egyedü iskolába, ami kb 50 perc utazás 2 busszal. Ugynazon a napon életében egyedül ment el vásárolni.

Zsoltikával úgy néz ki elkezdünk egy (újabb) komoly eredményekkel kecsegtető terápiát. Még olvasom a gyerekorvosunktól kapott könyvet, ami erről a módszerről szól.

Annika már hasra fordul, folyamatosan beszél, egyre ügyesebb, okosabb és akaratosabb.

Lalinak, túl minden vizsgán, a pénteki ünnepségen, talán most már rám is lesz ideje. Ha a tegnapból indulok ki, bíztatónak ítélem meg a helyzetet.  Nem azt mondom, hogy egyáltalán nem volt, de épp tegnap mondta, hogy elég sokmindent feláldozott a tanulás/vizsgák oltárán.  Erre mondtam, hogy engem is, amit el is ismert és utalt rá, hogy ez most már másképp lesz és aztán ezt a nap folyamán többször is bizonyította. Na jó, kétszer

AZ ÉVFORDULÓNK

AZ ANYÁK NAPJA

A TEGNAPELŐTTI

A TEGNAPI

…

Néha mindannyiunkat hatalmába kerít valami megmagyarázhatatlan szomorúság, amin sehogy sem tudunk úrrá lenni – mondta. Rádöbbenünk, hogy elmúlt a mágikus pillanat, anélkül, hogy csináltunk volna valamit, s az élet többé nem fedi fel előttünk csodáit.